Közösségi közlekedés

Évekkel ezelőtt hiba volt engedni a Kisalföld Volán beolvasztását a Volánba, Győr elvesztette a kontrollt a közösségi közlekedése felett. Mostanra annak örülhetünk, ha levetett kecskeméti buszokra cserélik az Ikarusokat, miközben hasonló méretű városokban korszerű villamosok, vagy depónia gázt felhasználó gázüzemű buszok járnak. Pedig állítólag mi gazdag város vagyunk. Egyelőre nincs sok üzemeltető, akinek a szolgáltatását a város igénybe vehetné, és ez egy kiszolgáltatott helyzet, a városvezetésnek arra van ráhatása, hogy egy szolgáltatási szerződést tárgyaljon le. Ez egy rugalmatlan helyzetet eredményez, kisebb ráhatást a járatsűrűségekre, vagy éppen a buszok minőségére. Nagy problémának tartom, hogy miközben Győrben van egy buszgyár, nincs bennünk annyi lokálpatriotizmus, hogy egy helyi céget erősítsünk. Lenne egy fogadásom, hogy Stuttgartban milyen márkájú buszok futnak, és hogy milyen eséllyel rúg labdába bármely más márka. A közösségi közlekedést mindenhol két forrásból finanszírozzák, egyrészt a kormányzat vagy önkormányzat, másrészt az utasok. Célom, hogy olyan közösségi közlekedésünk legyen, ami minél kisebb terhet ró az utasokra, és minél nagyobb részt vállaljon az önkormányzat. A változtatásokat új fizetési rendszerrel kezdeném. Londonban bárki a saját bankkártyájával közlekedhet, mindenhol van terminál, a rendszer okosan van megtervezve, a londoni árszínvonalhoz képest olcsó és a rendszerből rengeteg információ

kinyerhető. Népszerű dolog azzal kampányolni, hogy emeljük a járatsűrűséget mindenhol, de igazán az a hatékony, ha pontos információkkal rendelkeznénk az egyes járatok igénybevételével. Egy bankkártyás/Győr kártyás fizetési rendszerrel ez megoldható lenne. A begyűjtött adatok elemzését követően lehet rugalmasabbá, hatékonyabbá, és végső soron olcsóbbá tenni a közösségi közlekedést.

Balla jenő

Polgármesteri választások 2024

ballajeno