Először is örülök minden beruházásnak, amihez a város támogatást kap. De e beruházás példáján keresztül jól látszik, hogy mi a baj Győrben a beruházások irányításával, managementjével: Debrecenben egy hasonló méretű fürdőberuházás 10 milliárd forint alatti forrásból valósult meg, és nincs látványos különbség a mi 23 milliárdból felújított fürdőnk és a debreceni fürdő között. A kezdeti költségvetés, becsült költség 8 milliárd volt. Hogyan történhet az meg, hogy egy beruházás a háromszorosára drágul. Ez a versenyszférában elképzelhetetlen, ennél sokkal kisebb eltéréseknél felvetődik a kérdés, hogy a becslésre vagy a kivitelezésre alkalmatlan a beruházás gazdája. Az alkalmatlanság a jobbik eset, hiszen olyan beruházásról beszélünk, ahol nagy versenyeztetés nem volt, és jellemzően nem helyi, kormányközeli cégek végezték a beruházást érdemi költségkontroll nélkül. Csak hogy a nagyságrendet értsük, e beruházás mértéke a város éves költségvetésének közel egyharmada. Gazdag város vagyunk, ha ezt megengedhetjük magunknak. A túlárazott beruházásnak még két vetülete van, ami további problémákat generál. A fürdőt fenn is kell tartani, egy ekkora beruházásnak az amortizációját is szinte lehetetlen kigazdálkodni, csak nagyon magas jegyárakkal. A beruházásnál arra sem figyeltek, hogy a fenntartási költségek minél alacsonyabbak legyenek (pl. megújuló energia használata). Az üzemeltetéssel kapcsolatos másik probléma az üzemeltető kiválasztása. Nem volt nyílt pályázat, nem volt mérlegelés, hogy a város saját maga kezeljen-e egy ekkora beruházást, vagy a fürdő korábbi üzemeltetője. Eleve egy külsős üzemeltető megbízása egy ekkora létesítménynél kérdéseket vet fel, hiszen további haszonról mond le a város. A versenyszférában, ha beruház valaki 23 milliárd forintot, akkor nagyon visszafogott elvárásként (feltételezve, hogy a város turizmusában is lecsapódnak közvetett hasznok) is 4-5%-os hozammal számol. Ez a fürdő esetében évi 1 milliárd feletti bevételt jelentene a városnak. A megvalósult beruházás sarokszámait megnézve, már
az is eredmény lesz, ha fürdő nyereségesen tud üzemelni, akár külsős, akár saját üzemeltetésben, és nem további folyamatos forráspótlást igényel. Mindezt úgy, hogy nagyon sok olyan véleményt olvasni, ami szerint a környék kisebb fürdői alacsonyabb áron, jobb szolgáltatást nyújtanak.
A turizmus szempontjából pedig jó lenne egy jól működő, színvonalas, megfizethető fürdő. Győr turizmusának nagy vonalakban aza problémája, hogy kevés a vendégéjszaka szám, és az is főleg üzleti „turizmushoz” kapcsolódik, az itt megtelepedett cégek külföldi munkavállalóihoz. A városban nincs nagy kapacitású wellness szálloda, és a fürdő beruházás is anélkül valósult meg, hogy létrejött kapacitáshoz megfelelő színvonalú szállodai kapacitások létesültek volna.
