A város vagyonkezeléséhez szorosan kötődik a téma, lévén Győrnek jelentős ingatlan vagyona van. Ezt a vagyont kezelni kell, gazdálkodni kell vele. Jogos elvárás az önkormányzati lakások bérlőitől, hogy a bérleti díjak kiszámíthatóak legyenek, és jogos elvárás a tulajdonos oldaláról, hogy a lakások állagmegőrzése megfelelő legyen. Jogos elvárás, a városunk rossz helyzetben levő lakóitól, hogy a bérleti díjakban szociális szempontok is érvényesüljenek, és jogos elvárás a városok polgáraitól, hogy aki nem szorul rá, vagy korábban nem vásárolt bérleti jogot, ami alacsonyabb bérleti díjra jogosítja fel, az piaci alapú bérleti díjat fizessen. További szempont, hogy egyes hiányszakmáknál (orvos, nővér, óvónő, tanár) legyen lehetőségünk olyan béren kívüli juttatásokkal is a legjobb szakembereket idecsábítani, akiknek egyébként a győri magas ingatlanárak és bérleti díjak gondot okoznának. Végül a bérlakások építése segíthet a helyi vállalkozásoknak azokban az időszakokban, amikor az ingatlan piac megáll, nincsenek fejlesztések (akár az elhibázott korábbi állami beavatkozások, akár az önkormányzati építési stop miatt), így a városunk segíthet azoknak a helyi vállalkozásoknak, akik helyi családokat tartanak el, és adót fizetnek. Ezeknek a szempontoknak és elvárásoknak kell megfelelnie egy bérlakás rendszernek. Az alapok adottak, a Győr-szolnak van tapasztalata, infrastruktúrája, az irányokat kell jól meghatározni. Számomra követendő példák a szombathelyi vagy budapesti kezdeményezések (de ha messzebb megyünk Ausztriában már régóta van jól működő bérlakás rendszer), ahol az önkormányzat nem csak, mint bérbeadó, hanem mint piacszervező segíti a bérbeadók és bérlők együttműködését, garanciák nyújtásával, a bérlemények kezelésével cserébe a kiszámíthatóbb bérleti díjakért.
